|
CHINATOWN |
|
| A keskeny, zsúfolt utcácskák autótülköléstől, árusok zsibongásától hangosak. Kígyósan tekergő piros-sárga feliratok a házakon. A világ legnagyobb kínai etnikai negyedében, Manhattan déli részén vagyunk, ahol úgy 250 ezer kínai él és dolgozik. Az első bevándorlók az 1870-es években jelentek meg errefelé. A megmaradáshoz össze kellett tartaniuk kínai-ellenes megmozdulások miatt. 1882-ben törvény tiltotta meg a kínai munkások és családjaik bevándorlását (Exclusion Act) az Egyesült Államokba, amit 1943-ban oldottak fel, amikoris a második világháborúban az Egyesült Államok oldalán harcolt Kína a japánok ellen. |
 |
 |
Ma már 40 blokkot foglal el Chinatown, és bekebelezte Little Italy jelentős részét is. Egyedülálló kirándulóhely Manhattan-nek ez a csücske. Sok a látnivaló, az ennivaló pedig sokkal autentikusabb, mint bármely más rész kínai gyorséttermében.
|
A t|
Ez volt az egyetlen hely, ahol nagy tömeget találtunk a barangolásaink során. Szeptember 11-e óta ugyanis a Chinatown iránti turizmus is jelentősen lecsökkent a helyiek nagy bánatára. Az elmúlt években több mint 600 kis ruhatisztító és -ipari vállakozás kényszerült a bezárásra a kínai negyedben. Ha feltekintünk, az elhanyagolt ablakokban árválkodó kéményszerű gőzelvezető alkotmányokat látunk sok helyütt. A „Lower Manhattan Development Corporation” 4,6 millió dollárt juttatott piackampányra nyolc környékbeli kulturális intézmény javára a látogatók visszacsalogatása végett. Ezek között van a „Museum of Chinese in the Americas”. |
|
 |
A kis múzeum a Mulberry utcában található. Bemutatja a kínai bevándorlás egyes szegmentjeit, így a kínai mosodások (az első idők diszkriminációja miatt kizárólga alantas munkákat tudtak vállalni) nehéz életét és kultúrájuk pompás-színes világát, így ruhaiparuk gazdag kézimunkáját és színvilágát. A múzeumban ebben az évben is érdekes történelmi és művészeti előadások lesznek. Egy szenvedélyes gyűjtő például 10 ezer különféle étlapot gyűjtött össze 80 külföldi ország étterméből(!) A biztonsági intézkedések miatti elterelések és barrikádok okán forgalmasabbak a nagy útkereszteződések. Az egyik ilyen tér kis parkjában (Chatham Square) áll két jelentős emlékmű. A Kim Lau boltív a második világháborúban meghalt kínai katonáknak állít emléket. |
| Lin Ze Xu szobra is híres. Ez a férfi 1785-ben született, a Ching dinasztia császári hadseregparancsnokaként szolgált. Ő volt az első kábítószerelleni harcos, és nem is akármilyen! Az „East India Company” ópiumot szállított Kínába, 1729-1832 között 40 ezer font ópiumról piacuk három és félmillió fontra emelkedett. Lin két millió font ópiumot semmisített meg 1839-ben, és felügyeltette a 23 napos megsemmisítési kampányt. Ez vezetett a Nagy-Britanniával való ópiumháborúhoz, amiben aztán Lin veszített, mégis: nemzeti hősként tisztelik és az erkölcsi ellenállás példaképének tartják a a kábítószerellenes harcban. |
|
 |
Chinatown-ban található az 1962-ben alapított, a keleti partvidék legnagyobb Buddha temploma, amelynek léte a James és Annie Ying-házaspárnak köszönhető. A történet röviden: Annie szomorúan látta, hogy idősebb emberek a járdaszéleken ücsörögtek naphosszatt, és kávét szürcsölgetnek – nem volt hová menniük. Valamikor eljöttek dolgozni azzal a céllal, hogy néhány évvel később, egy kis összegyűjtött dollárral visszatérnek a családjukhoz. |
|
De Kína kommunista forradalma a hazájukban szétcincálta, szétszórta a családokat, még a kommunkáció is megszűnt közöttük. Megöregedve nem volt otthonuk a hazájukban, és nem tudtak amerikanizálódni itt sem. Ezért a Buddha templom amolyan klub is. Középen nagy asztal székekkel (a képen jól látható). Lehet sakkozni, újságot olvasni és ingyen teát szolgáltak fel a spirituális légkörben. (A tea viszont nem népszerű, mert ez a jelentős, nyugdíjas réteg továbbra is csak kávét akart inni saját termoszaiból...) Az imahely összetartó erejű, ezért megnyitása óta fontos küldetést teljesít. |
|
