Dr. Raczky Pál, az ELTE egyetemi tanára, a 25 év (1975-2000) során végzett ásatásokról tartotta elõadását és bemutatta az általa vezetett,  Magyarország egyik legjelentõsebb, neolit korból  (6-7000 éves) származó, Tisza melletti,  28 hektár területen fekvõ településének feltárását. (Harper Collins: Atlas of World History, 2003 szerint Tiszapolgár Europa egyik legkorábbi települése)

Dr Raczky Pál Budapesten született 1950-ben. Az Eötvös Loránd  Tudományegyetem (ELTE) ókori régészet szakán végzett 1974-ben.  1977-ben doktorált ókori régészetbõl szintén az ELTE-n. A Szolnoki múzeum munkatársaként végzett régészeti kutatásokat az Alföldön (1975-1980). 1981-tól tanítja a Délkelet Európa a neolit és bronzkorban címû tantárgyat az ELTE-n.  2002-tõl egyetemi tanár beosztásban van.  Kutatási területe a Kárpát-medence népeinek neolit kori kultúrája és idõbeni kapcsolatai. Régészeti feltárást szervezett és vezetett az Alföldön Berettyóújfalu, Öcsöd és Polgár térségében (1978-2002). Továbbá 1996-tól az autópálya építések régészeti megörzõ csoportjának tudományos tanácsadója.  Több kiállítást rendezett otthon és külföldön. Több mint negyven publikációja jelent meg a neolit és bronzkor a Kárpát-medencében témával kapcsolatban.

Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója, legkedvesebb feltárását ismertette, amely Fehervárcsurgon volt, ahol kilenc vaskorból származó temetési halom közül hetet tártak fel. A mellette levõ képen ott talált festett korsók és edények láthatók.

Dr. Kovács beszámolt a Nemzeti Múzeum USA-ból kapott értékes beszerzéseirõl is.

Dr. Kovács Tibor Kalocsán született 1940-ben. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett régész és történelem tanári képesítést 1963-ban. 1999 óta fõigazgatója a Magyar Nemzeti Múzeumnak és most (2004-ben) hosszabbították meg kinevezését további öt évre. Munkája mellett tanít az ELTE Régészeti Intézetében. 1966-ban védte meg doktori disszertációját az "Új adatok a bronz kori északkelet Magyarországról" címmel. Fõ kutatási területe a bronz és vaskor népeinek történelme Magyarország és a Kárpát-medence területén és a kapcsolat a Kárpát-medence és a Földközi-tenger népei között ebben az idõben. A kisebb ásatások mellett több jelentõs feltárást is vezetett pl. egy bronzkori temetõ feltárását Tiszafüreden (1965-1972) és vaskori temetési halmok feltárását Fehérvárcsurgón a 80-as évek végén. Ezekkel kapcsolatban rendezett kiállításokat is. A kutatási eredményeibõl tobb munkája jelent meg magyarul, németül, angolul és franciául. (pl. Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred, 1972 és The Bronze Age in Hungary, 1977). Több régészeti folyóirat szerkesztõje.

Brogyányi Jenõ drámafordító kérdése a kárpát medencei együttmûködéshez kapcsolódott

Dr. Prékopa András akadémikus Széchényi Ferenc szülõházának állapotáról érdeklõdött

Dr. Kovács Ilona a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár fõmunka-társa és Dr. Prékopa András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a kiállítás egyik tablója elõtt

Harkó Gyöngyvér a Százhalom-battán talált, szintén vaskorból számazó edények tablóját tanulmányozza

A fehérvárcsurgói leletek tablója