|
A
Fészek Klubban megszoktuk, hogy színvonalas és érdekfeszítő
előadásokat hallgathatunk. Ezen a decemberi szerdai estén
Bitó László biológus-író és Heller Ágnes filozófus
ült le egymással beszélgetni. Hamar kiderült a feszülten figyelő
közönség számára, hogy régi vitapartnerek ők, közös az
érdeklődésük, bár a bibliai és filozófiai témák megközelítési
módjaikban sok különbség van.
Bitó László 1956-ban menekült el Magyarországról, az Egyesült
Államokban orvosbiológiai tanulmányokat folytatott; szemész
szakorvos és világhírű tudományos karriert futott be. A
glaukóma, a zöldhályog elleni gyógyszerének (Xalatan)
felfedezője, a Columbia egyetem emeritus professzora. Alig
néhány hete kapta meg a "Kiemelkedő szolgálat kitüntetést" a
Columbián a tudományos felfedezéséért, és az egyetemen folyó
magyar oktatási program támogatásáért (december 1-jén iktatták
be azt a vendégtanár programot, amit Deák István
történészről neveztek el.) Írói pályafutása során bibliai,
történelmi és orvosetikai témákat dolgoz fel. Az Istenjárás és
az Ötödik lovas után 1998-ban jelent meg Magyarországon az
Ábrahám és Izsák című könyve. Műveit több nyelvre lefordították.
Rendkívül termékeny író, aki beszélni hallja őt, vagy olvassa az
írásait, azonnal érzi, hogy erős benne a kifejezésvágy, a
gondolatait meg akarja osztani másokkal. A 2004-ben megjelent
Nekünk kell megváltani magunkat című könyve, ami az utóbbi
időkben a Magyarországon egyes lapokban publikált írásait gyűjti
egybe, interjúkat és beszélgetéseket is tartalmaz. Hamarosan
napvilágot lát az Eutelia-Eutanázia című esszékötete. A
bemutatkozó szerint életről-halálról, jó életről-jó halálról,
életvágyról-halálvágyról; egyszóval az életről magáról szól.
A
Heller Ágnessel folytatott beszélgetése során szó volt az
emberben munkálkodó gyűlöletről és a szeretet mindenhatóságáról:
"a szeretet bennünk van. Szeretetre senki nem uszít bennünket. A
gyilkolásra viszont igen"- mondta. A humanista tudós
hangsúlyozta az ember hihetetlen érzelmekre való képességét. "A
,csoda’ lényegtelen. Az ember maga a legcsodálatosabb. Nem az a
csoda, hogy egy vak meggyógyul és lát, hanem az a csoda, hogy
látunk."
Jól belelógtunk már a késő estébe, amikor a legmegfoghatatlanabb
téma, a halál és az eutanázia kérdésköre felmerült. Heller
megkérdezte, hogy el kell-e fogadni, hogy az ember rég kivette
Isten kezéből a halált. Az orvosbiológus szakmai válaszában
beszélt az agyhalálról, amikor egy agy nélküli testet elvileg a
végtelenségig életben lehet tartani. Ennek kapcsán szólt a jó
halálról; a jó halálnak rítusai vannak, a haldokló a
családtagokkal van együtt, mindannyian tudják, hogy meg fog
halni, és meg is hal. A jó halál az élet ünneplése. Ezt hívja
eutéliának.
Bitó László érvelései és elméletei jóindulatból fakadóak, ezért
előrevivők, pozitív irányúak. Nagyszerű, hogy ezeket megosztja
másokkal.
Niemetz Ágnes
A teljes cikk az Amerikai Magyar Népszava/Népszabadságban
olvasható |