Krencsey Marianne a Fészek Klub elnöke köszöntötte
a közönséget és röviden ismertette dr. Szabó Gusztáv pályafutását, aki - mint Marianne mondta - nem szorult bemutatásra, hiszen több, mint három évtizede tag a Fészek Klubban, ahol az Igazgatóság és az Ügyintézõ Testület munkájában vesz részt

SZABÓ GUSZTÁV

Magyar-amerikai sztori

A New York-i Fészek Klubnak ismét érdekes, bár egyáltalán nem ismeretlen elõadója volt a minap. A magyar körökben is kedvelt dr. Szabó Gusztáv tartott beszámolót életének néhány kiragadott részletérõl humorosan és rendkívüli optimizmussal.

Nem is tudom, mestersége szerint hogyan kellene õt bemutatni. Hiszen közgazdasági egyetemet végzett, tehát közgazdász. Majd az 1939-ben hirtelen elhunyt édesapja tõzsdetagságát örökölte, és így tõzsdeügynök lett egészen 1947-ig, amíg a tõzsde Magyarországon bezárt. Miután kalandosan az Egyesült Államokba került, elvégezte a Columbia egyetemet – kutyasétáltató volt, sport tanácsadó (ezek részletezésétõl talán most tekintsünk el), aztán az Amerika Hangjánál és a Szabad Európánál dolgozott mint bemondó. Ez mind nem volt még az igazi... Egy véletlen folytán, egy másik magyarral, úgy hozta a sorsa, céget alapított, amit aztán késõbb – már egyedül – jelentõs exportvállalattá növelt. Annyira jelentõssé, hogy a világ minden részére szállított a 40 képviseletre duzzasztott cég építõ- és tömítõanyagokat. A bejegyzett szabadalmára, egy bizonyos betonhoz használatos tömítõanyagra, természetesen nagyon büszke. 30 évig mûködtette ezt a prosperáló vállalatot, amikor, kényelmesen hátradõlt a fotelben, hogy élvezze munkája gyümölcsét...

Csakhogy a New York Times aznapi száma, azon az elsõ nyugdíjas napján, éppen neki való állást hirdetett. És akkor kezdetét vette egy újabb karrier, az összes addigihoz képest a legkihívóbb és leg-izgalmasabb: az amerikai külügyminisztérium egyik hivatalos magyar tolmácsa lett, miután a szükséges "megbízhatósági szûréseken" és nyelvvizsgákon túljutott. Ez 1989-ben, a magyarországi rendszerváltáskor történt. Hosszú éveken keresztül rengeteget utazott magyar magas rangú és nem annyira magas rangú küldöttségekkel, akiknek tolmácsolt és segített az itteni eligazodásban. Rengeteg érdekes történetet mesélt ezekrõl a találkozásokról; a Fehér Házban Göncz Árpád és Bill Clinton tolmácsa volt, de a Pentagon épülete elõtt is elsétált akkoriban ismert katonai személyiségekkel. Az utóbbi idõben csökkent az ide-odautazók száma, viszont Szabó Gusztáv a mai napig aktívan tolmácsol bíróságokon és egyéb hivatalos helyeken, segíti az ideérkezõ magyarokat a tájékozódásban.

A szellemes anekdotáival elkényeztett Fészek közönség örömmel hallgatta az elõadót, aki már harmadik generációs amerikai-magyar lenne, ha a nagymama... Szóval az történt, hogy "a nagyapám, aki a mezõgazdasági gépgyár igazgatója volt, a Pesti Hírlapnak írt cikkeket. Amerika 100. évfordulóján, 1876-ban meglátogatta a Kossuthtal kijött magyarokat Iowában. A Fehér Házba is meghívták, Grant elnökhöz. Kérte a nagyanyámat, hogy jöjjön ki õ is utána, és maradjanak itt. De a nagyanyám nem akart olyan országban élni, ahol az indiánusokat még ölik."

Szabó Gusztáv szeret Amerikában élni, hangsúlyozta, hogy sokat köszönhet ennek az országnak; viszont szeretettel és érzékenyen gondol vissza Magyarországra, amit 1948-ban kényszerült elhagyni.

Niemetz Ágnes