Az előadó részletesen ismertette Szent-Györgyi Albert életét, különös tekintettel szegedi tartózkodására, ahol Sohár István is dolgozott később, Szent-Györgyi egyik munkatársánál.  Mint címéből kitűnik, az előadás nemcsak Szent-Györgyi 70 évvel ezelőtt Nobel-díjjal kitüntetett felfedezésének máig ható értékéről szólt, hanem a C-vitamin kutatáson kívüli jelentős eredményeiről is. Ezek közé tartozik, a Nobel-díj előadásban is szereplő citrát kör nyolc folyamatából háromnak, munkatársaival közös, felfedezése. A citrát kör az emberi szervezet legjelentősebb energia termelő folyamata, működésének megismerésében Szent-Györgyi úttörő munkát végzett.

Szintén már a Nobel-díj elődásban is szerepel a bioflavonok jelentősége az emberi szervezetben. Szent-Györgyi a bioflavonokat P-vitaminnak nevezte el, talán a paprika után amiből izolálta vagy a permeabilitás szó után, amire hatását kifejti. Hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy felismerjék az antioxidánsok, melyek közé sorolják a bioflavonokat is, táplálkozásban és betegség megelőzésében betöltött szerepét. Azóta bebizonyították, amit Szent-Györgyi az előadásában is bemutatott, a bioflavonok és a C-vitamin közvetlen kapcsolatát.

A harmadik legjentősebb, máig érvényes kutatási területe volt az izomkutatás. Ennek eredményeit a háború miatt csupán a szegedi egyetemi lapban tudta megjelentetni angolul, majd a háború befejeztével Svédországban közölte szintén angol nyelven. Az izommozgás két legfontosabb fehérjéjét (aktin és miozin) sikerült, munkatársaival együtt, tisztán kinyerni és az izommozgás legalapvetőbb lépéseit is Szent-Györgyi és munkatársai tanulmányozták először. Békés viszonyok között ezért még egy Nobel-díjat érdemelt volna.