Búcsú Mustos atyától, Passaic, NJ

Ft. Mustos István Sch. P. piarista szerzetes (1931-2008) a passaici Szent István Egyház plébánosa (1990-2007) pappá szentelésének 50. évfordulóján, 2008 április 20-án adta vissza lelkét teremtőjének. Szentmisében emlékeztünk meg róla 2008 április 30.-án a passaici Szent István R. K. Magyar templomban. A Máltai Lovagrend tagjai is búcsúztatták Ft. Mustos Istvánt a Máltai Lovagrend káplánját.

Nemesvámosi Mustos István, piarista szerzetes, pappá szentelésének 50. évfordulóján a Székesfehérvári Papi Otthonban 2008. április 20-án elhunyt.

2008. május 14-én helyezték örök nyugalomra Budapesten a Rákoskeresztúri temetőben.

A veszprémi piarista iskolában végzett. Szoros kötődése az iskolához, tanáraihoz és osztálytársaihoz egész életére elkísérték. 1949-ben lépett be a Piarista Rendbe, 1957-ben tett örökfogadalmat, egy évvel később, 1958. április 20-án szentelték pappá Rómában. Onnan – Tomek Vince generális utasítására – az Egyesült Államokba tért, hogy az ott alakuló provinciát erősítse. Szerzetesi pályája során sokféleképpen szolgálta az Urat: Buffaloban, a piarista Canisius College-nál matematika és fizika tanár volt. Majd Pennsylvaniában a rend devoni iskolájának (Devon Preparatory High School) volt igazgatója 1969 és 1987 között. Ezután a trentoni Szent István magyar egyházközséget vezette 1990-ig, majd a New Jersey Passaic városában levő, ugyancsak Szent István magyar egyházköség plébánosa lett. Plébánosi teendői mellett ellátta a szórvány magyar katolikus közösségeket Amerika teljes keleti partvidékén New York államtól Floridáig. Emellett a külföldi magyarok püspökének, Miklósházy Attilának észak-amerikai delegátusa és a máltai lovagok káplánja volt. Áldozatos munkájának köszönhető sok Amerikában működő magyar egyházközség megmaradása, illetve életének meghosszabbítása. Tagja volt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Nagytanácsának is.

Nagy barátja volt minden helyi magyar szervezetnek: a cserkészetnek, magyar iskolának, magyar múzeumnak. A Gift of Life program támogatója volt, hajlékot nyújtott olyan magyar gyerekeknek és szüleiknek, akiket súlyos szívbetegséggel hoztak ide, hogy megoperáljanak. A világ minden sarkából érkező cserkészek és minden magyar, akinek erre szüksége volt - a Kárpát-Medencéből, nyugat Európából, Dél Amerikából, Ausztráliából, Kanadából, Kaliforniából - mindig barátságos hajlékra talált Mustos Atyánál és a Szt. István egyházközségnél.

Minden lehetséges módon segítette a kommunista elnyomás alatt működő magyarországi rendtartományt és annak iskoláit. Minden magyar ügyet támogatott és szolgált. Munkája elismeréseként 1998-ban a Pro Ecclesia Hungariae díjjal tüntették ki.

Egészsége egyre romlott, ezért 2007. júniusában elbúcsúzott a helyi magyar közösségtől és visszaköltözött Magyarországra, Székesfehérvárra a papi öregotthonba, ahol nagy szeretettel ápolták.

Az emberek és irántunk kiáradó nagy szeretete végtelenül hiányzik.
Nyugodjék békében!

Kerkay Emese és László