Kerekes Judit, az író unokahúga ismerti
Zsigray Julianna életét

Zsigray Julianna (1903-1987) édesapja ezer holdas birtokán gazdálkodott. Julianna írói készségét édesanyjától örökölte, akinek fiatal korában egy verseskötete jelent meg. Julianna elsõ írásait a Nyugat közölte. Az Új Idõk pályázatán elsõ díjat nyert, s egyszerre nagy népszerûségre tett szert, s a lap kedvelt munkatársa lett.

Harminchárom regénye, mintegy ötven novellája, verse a második világháború elõtti generáció kedvelt olvasmányai közé tartozott. Több mûvét meg-filmesítették. A Szûts Mara házassága cimû film Páger Antal, Simor Erzsi, Szörényi Éva és mások elõadásában vált népszerûvé.

Születésének 100. évfordulójáról, Kiskunhalas népe emlékezett meg.

Balkó József szaval

Zsigray mûveit mély magyarságszeretet és tisztelet hatja át. Sajó Sándor Magyarnak lenni címû versébõl részlet:

"Magyarnak lenni büszke gyönyörûség
Magyarnak lenni nagy szent akarat
Mely itt reszket a Kárpátok alatt..."
 

Kurunczi Margit a National Broadcasting Network tudósítója

Erre a három napra érkezett Budapestrõl New Yorkba az Amerikai Magyar TV tudósítója, hogy feltárja a nézõk elõtt az Osztrák-Magyar Monarchia szellemét, a gyökereiket vállaló, s érte áldozatra kész magyarokat.

Zsigray Julianna e korba viszi képzeletvilágunkat, aktív részvételre indító cselekményeivel.

Kerekes Judit Móric, az elátkozott királyfi címû Zsigray novellát adta elõ

Zsigray gyermekkori emlékeibõl:
"Móric csúnya korcs kutyakölyök volt. A nyáron vettük húsz fillérért a baktertõl... Többször átúszta utánunk a Tiszát és ha vasárnap a városba mentünk misére, ahova nem jöhetett velünk, utánunk szökött, huszonhét kilómétert futott a kocsi után, árokban, fák mögött bujkálva, ismeretlen, az embereknek érthetetlen, nagy érzéstõl ûzve...

...A következõ pillanatban egy nagy dobbanás. A Móric a kályha elõtt termett. Nem történt csoda. A kis csizmámban egy egér volt elbújva... Csoda nem történt és bennem valami elszakadt. A mese csillámló varázsa szétfolyt, eltûnt, mint száraz homokon a kristályos víz... Az elvarázsolt királyfi egeret ropogtatott."

Póka Éva a budapesti Madách színház mûvésznõje, az író szerepében

Gyermekkori élményét mutatta be:
"Este fél füllel hallottam, amint a szüleim arról beszélnek, másnap kiszáll hozzánk a végrehajtó. Hajnaltól néztem az eget és vártam, hogy fog kiszállni az égbõl... Nem szállt, közönséges módon kocsival érkezett, s még szárnyai sem voltak...

... Ez volt életem elsõ nagy csalódása a felnõttekben."

Székely Áron és Bodák Erika néptáncmûvészek

Alföldi táncokat adtak elõ, hogy életre keltsék a magyar nép táncvilágát, az alföldi embert, kikrõl Zsigray oly nagy megértéssel, ismerettel írt.

Póka Éva a Budapest-i Madách Színház mûvésznõje

Részletet adott elõ Lehár Ferenc a Víg özvegy világot bejárt mûvébõl: "Szívem táncol majd elámul, csak szeress..."

Póka Éva a Budapest-i Madách Színház mûvésznõje

Az udvari világ kedvenc tánca, a gavot, a kor elmaradhatatlan kellékével, a legyezõvel

Lendvay Gabriella a New York-i Magyar Színház énekmûvésze Vilia áriáját énekli

Székely Áron és Bodák Erika néptáncmûvészek

A kastélyok kedvelt tánca a palotás. Magas szintû tánctudásuk és sokoldalú táncismeretük hozza el nekünk a régi bálok világát, "az áttáncolt báli éjszakák, a széttáncolt selyem cipellõk, a nagy lányszöktetések, s az azt követõ hajnali párbajok idõszakát" - ahogy Kurunczi Margit vezette be a kort.

Lendvay Gabriella New York-i Magyar Színház énekmûvésze

Kurunczi Margittól megtudtuk, A Víg özvegy, e kortalan nõ - minden magyar hölgy kortalan -, hogyan járta be a világot elõadások százaival egy-egy helyszínen. Tovább élveztük Lehár zenéjét Lendvay Gabriella tolmácsolásában

Cserey Erzsébet a New York-i Magyar Színház rendezõ igazgatója
és Kovács Szilvia a New York-i Magyar Színház mûvésze

Zsigray: Erzsébet magyar királyné címû könyvébõl a bemutatott jelenetben, a címszerepet játszó, a kor leggyönyörûbb, fantasztikus ésszel, különös tehetséggel megáldott, nyelveket beszélõ Sissit, Cserey Erzsébet mûvésznõ keltette életre. Társalkodónõjét, a magyar Ferenczy Idát, Kovács Szilvia mûvésznõ alakította.

Kurunczi Margit konferálásából tudtuk meg, hogy Andrássy Gyula volt az, aki a saját kivégzésére nem ment el. Párizsban kávézott azalatt. Mintegy két évtizeddel késõbb Ferenc József megjegyzi, hogy Ön milyen jó társalgó, igazán kár lett volna kivégeztetnem.

Kovács Szilvia a New York-i Magyar Színház mûvésze

Ida lelkesen beszél Andrássy grófról. Széchenyi gróf egy esti mulatságon próbára tette az urakat, van-e még bennük Wesselényi báró nemzedékének bátorságából. Sok lelkes jelenkezõ megriadt a széles Duna felett himbálózó, épülõ Lánchíd egyetlen meglévõ kötele láttán. Egyedül Andrássy gróf mert átmenni a négyszáz méter széles Duna felett.

Lendvay Gabriella New York-i Magyar Színház énekmûvésze Melinda áriáját adta elõ Erkel Ferenc, Bánk bán címû operájából

Zsigray Julianna amikor a Sugárúti palotát írta, fél évre Bécsbe költözött, hogy a Schönbrun, életét megértse. Ideje jelentõs részét levéltárakban, könyvtárakban töltötte. Erkel Ferenc életét az olvasó úgy ismeri meg, mintha õ is ott járna.

Póka Éva a Budapest-i Madách Színház mûvésznõje
Erkel Ferenc, Bánk bán címû operájából palotást táncol

Cserey Erzsébet a New York-i Magyar Színház rendezõ igazgatója
és Kurunczi Margit a National Broadcasting Network tudósítója

Kurunczi Margit nem csak értékes történelmi, irodalomtörténeti ismeretekkel gazdagította a nézõket, de a magyar zászló tiszteletérõl is szól. Cserey Erzsébet a színház igazgatója elõde és a színház alapító tagjának, a nem rég eltávozott Varga László országyûlési képviselõnek szavait idézi:
"Csak lengessék a magyar zászlót és hirdessék a magyar szót."

Finálé: Lendvay Gabriella, Kurunczi Margit, Kerekes Judit,
Cserey Erzsébet, Balkó József, Bodák Erika, Székely Áron
és jobbra, a képen kívül Kovács Szilvia, Póka Éva.

A tartalmában gazdag, igényesen összeállított és elõadott Zsigray emlékmûsort a Passaic-i közönség többszöri tapssal, felállással és rózsákkal köszönte meg. Köszönet Cserey Erzsébet mûvész igazgatónak a rendezésért, a Passaic-i Szent István templomnak, valamint a kedves nézõknek. Külön elismerés lelkes munkájukért: Schachinger Ildikó közönségszervezõ és elõkészítõ, Kormann Frigyes díszlet, Kerkay László hang, fény, fotó, Kerkay Emese könyv és fotó.

Cserey Erzsébet a New York-i Magyar Színház rendezõ igazgatója
és Kerekes Judit a New York-i Magyar Színház tagja

Cserey Erzsébet a húsz éves New York-i Magyar Színház igazgatója Zsigray Sugárúti palota, Erkel Ferenc életét bemutató könyvébõl elevenített meg egy részletet. A hajóból kiszálló Erkel és barátja a szobor felõl a Himnusz hangjait hallotta. Barátja megkérdezett egy öreg magyart a tömegbõl: "Bátyám ki írta az imént hallott éneket. - Ki írta volna, hát Árpád Atyánkkkal jött az országba. Pár lépés után Erkel a barátjának: most már nyugodtan meghalhatok, csak negyven éve írtam a Himnuszt és egy lett a nemzettel."

S lassan felcsendült a Himnusz zenéje, színészek és a közönség egy lélekkel énekelt.

A kísérõ szöveget írta Dr Kerekes Judit, az író unokahúga