2005. február 13.
Szt. István templom Mindszenty bíboros terme
, Passaic, NJ

New York-i Magyar Színház

JULIANNA

Zsigray Julianna emlékműsor

Fotók: Kerkay Emese és László

Kerekes Judit, az író unokahúga ismerti
Zsigray Julianna életét

Zsigray Julianna (1903-1987) édesapja ezer holdas birtokán gazdálkodott. Julianna írói készségét édesanyjától örökölte, akinek fiatal korában egy verseskötete jelent meg. Julianna első írásait a Nyugat közölte. Az Új Idők pályázatán első díjat nyert, s egyszerre nagy népszerűségre tett szert, s a lap kedvelt munkatársa lett.

Harminchárom regénye, mintegy ötven novellája, verse a második világháború előtti generáció kedvelt olvasmányai közé tartozott. Több művét meg-filmesítették. A Szűts Mara házassága cimű film Páger Antal, Simor Erzsi, Szörényi Éva és mások előadásában vált népszerűvé.

Születésének 100. évfordulójáról, Kiskunhalas népe emlékezett meg.

Balkó József szaval

Zsigray műveit mély magyarságszeretet és tisztelet hatja át. Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből részlet:

"Magyarnak lenni büszke gyönyörűség
Magyarnak lenni nagy szent akarat
Mely itt reszket a Kárpátok alatt..."

 

Kurunczi Margit a National Broadcasting Network tudósítója

Erre a három napra érkezett Budapestről New Yorkba az Amerikai Magyar TV tudósítója, hogy feltárja a nézők előtt az Osztrák-Magyar Monarchia szellemét, a gyökereiket vállaló, s érte áldozatra kész magyarokat.

Zsigray Julianna e korba viszi képzeletvilágunkat, aktív részvételre indító cselekményeivel.

Kerekes Judit Móric, az elátkozott királyfi című Zsigray novellát adta elő

Zsigray gyermekkori emlékeiből:
"Móric csúnya korcs kutyakölyök volt. A nyáron vettük húsz fillérért a baktertől... Többször átúszta utánunk a Tiszát és ha vasárnap a városba mentünk misére, ahova nem jöhetett velünk, utánunk szökött, huszonhét kilómétert futott a kocsi után, árokban, fák mögött bujkálva, ismeretlen, az embereknek érthetetlen, nagy érzéstől űzve...

...A következő pillanatban egy nagy dobbanás. A Móric a kályha előtt termett. Nem történt csoda. A kis csizmámban egy egér volt elbújva... Csoda nem történt és bennem valami elszakadt. A mese csillámló varázsa szétfolyt, eltűnt, mint száraz homokon a kristályos víz... Az elvarázsolt királyfi egeret ropogtatott."

Póka Éva a budapesti Madách színház művésznője, az író szerepében

Gyermekkori élményét mutatta be:
"Este fél füllel hallottam, amint a szüleim arról beszélnek, másnap kiszáll hozzánk a végrehajtó. Hajnaltól néztem az eget és vártam, hogy fog kiszállni az égből... Nem szállt, közönséges módon kocsival érkezett, s még szárnyai sem voltak...

... Ez volt életem első nagy csalódása a felnőttekben."

Székely Áron és Bodák Erika néptáncművészek

Alföldi táncokat adtak elő, hogy életre keltsék a magyar nép táncvilágát, az alföldi embert, kikről Zsigray oly nagy megértéssel, ismerettel írt.

Póka Éva a Budapest-i Madách Színház művésznője

Részletet adott elő Lehár Ferenc a Víg özvegy világot bejárt művéből: "Szívem táncol majd elámul, csak szeress..."

Póka Éva a Budapest-i Madách Színház művésznője

Az udvari világ kedvenc tánca, a gavot, a kor elmaradhatatlan kellékével, a legyezővel

Lendvay Gabriella a New York-i Magyar Színház énekművésze Vilia áriáját énekli

Székely Áron és Bodák Erika néptáncművészek

A kastélyok kedvelt tánca a palotás. Magas szintű tánctudásuk és sokoldalú táncismeretük hozza el nekünk a régi bálok világát, "az áttáncolt báli éjszakák, a széttáncolt selyem cipellők, a nagy lányszöktetések, s az azt követő hajnali párbajok időszakát" - ahogy Kurunczi Margit vezette be a kort.

Lendvay Gabriella New York-i Magyar Színház énekművésze

Kurunczi Margittól megtudtuk, A Víg özvegy, e kortalan nő - minden magyar hölgy kortalan -, hogyan járta be a világot előadások százaival egy-egy helyszínen. Tovább élveztük Lehár zenéjét Lendvay Gabriella tolmácsolásában

Cserey Erzsébet a New York-i Magyar Színház rendező igazgatója
és Kovács Szilvia a New York-i Magyar Színház művésze

Zsigray: Erzsébet magyar királyné című könyvéből a bemutatott jelenetben, a címszerepet játszó, a kor leggyönyörűbb, fantasztikus ésszel, különös tehetséggel megáldott, nyelveket beszélő Sissit, Cserey Erzsébet művésznő keltette életre. Társalkodónőjét, a magyar Ferenczy Idát, Kovács Szilvia művésznő alakította.

Kurunczi Margit konferálásából tudtuk meg, hogy Andrássy Gyula volt az, aki a saját kivégzésére nem ment el. Párizsban kávézott azalatt. Mintegy két évtizeddel később Ferenc József megjegyzi, hogy Ön milyen jó társalgó, igazán kár lett volna kivégeztetnem.

Kovács Szilvia a New York-i Magyar Színház művésze

Ida lelkesen beszél Andrássy grófról. Széchenyi gróf egy esti mulatságon próbára tette az urakat, van-e még bennük Wesselényi báró nemzedékének bátorságából. Sok lelkes jelenkező megriadt a széles Duna felett himbálózó, épülő Lánchíd egyetlen meglévő kötele láttán. Egyedül Andrássy gróf mert átmenni a négyszáz méter széles Duna felett.

Lendvay Gabriella New York-i Magyar Színház énekművésze Melinda áriáját adta elő Erkel Ferenc, Bánk bán című operájából

Zsigray Julianna amikor a Sugárúti palotát írta, fél évre Bécsbe költözött, hogy a Schönbrun, életét megértse. Ideje jelentős részét levéltárakban, könyvtárakban töltötte. Erkel Ferenc életét az olvasó úgy ismeri meg, mintha ő is ott járna.

Póka Éva a Budapest-i Madách Színház művésznője
Erkel Ferenc, Bánk bán című operájából palotást táncol

Cserey Erzsébet a New York-i Magyar Színház rendező igazgatója
és Kurunczi Margit a National Broadcasting Network tudósítója

Kurunczi Margit nem csak értékes történelmi, irodalomtörténeti ismeretekkel gazdagította a nézőket, de a magyar zászló tiszteletéről is szól. Cserey Erzsébet a színház igazgatója előde és a színház alapító tagjának, a nem rég eltávozott Varga László országyűlési képviselőnek szavait idézi:
"Csak lengessék a magyar zászlót és hirdessék a magyar szót."

Finálé: Lendvay Gabriella, Kurunczi Margit, Kerekes Judit,
Cserey Erzsébet, Balkó József, Bodák Erika, Székely Áron
és jobbra, a képen kívül Kovács Szilvia, Póka Éva.

A tartalmában gazdag, igényesen összeállított és előadott Zsigray emlékműsort a Passaic-i közönség többszöri tapssal, felállással és rózsákkal köszönte meg. Köszönet Cserey Erzsébet művész igazgatónak a rendezésért, a Passaic-i Szent István templomnak, valamint a kedves nézőknek. Külön elismerés lelkes munkájukért: Schachinger Ildikó közönségszervező és előkészítő, Kormann Frigyes díszlet, Kerkay László hang, fény, fotó, Kerkay Emese könyv és fotó.

Cserey Erzsébet a New York-i Magyar Színház rendező igazgatója
és Kerekes Judit a New York-i Magyar Színház tagja

Cserey Erzsébet a húsz éves New York-i Magyar Színház igazgatója Zsigray Sugárúti palota, Erkel Ferenc életét bemutató könyvéből elevenített meg egy részletet. A hajóból kiszálló Erkel és barátja a szobor felől a Himnusz hangjait hallotta. Barátja megkérdezett egy öreg magyart a tömegből: "Bátyám ki írta az imént hallott éneket. - Ki írta volna, hát Árpád Atyánkkkal jött az országba. Pár lépés után Erkel a barátjának: most már nyugodtan meghalhatok, csak negyven éve írtam a Himnuszt és egy lett a nemzettel."

S lassan felcsendült a Himnusz zenéje, színészek és a közönség egy lélekkel énekelt.

A kísérő szöveget írta Dr Kerekes Judit, az író unokahúga