|
"Egészen más a
színész végzete.
Elmegy nevével az idő hajója,
És menni fog az örökléten át."
Petőfi Sándor:
Egressy Gáborhoz
A New York-i Magyar Színház igazgatónőjét, Cserey Erzsit januárban
Csepelen érte utol a halál. Megrendítő, hogy pont a szótól, a beszédtől
fosztotta meg az alattomos kor. Egy színész számára nagyobb tragédia el
sem képzelhető. Ez a sokk gyorsan végzett vele.
Ifjúkorában titokban Lakner bácsi színházának próbáira osont be
áhítattal, színészi mesterségről álmodozott. Pályára lépésében fontos
szerepet játszott az a fővárosi szavalóverseny, amelynek zsűri elnöke,
Major Tamás bíztatta, hogy jelentkezzék a Nemzeti Színház Stúdiójába.
Erre már nem került sor, a forradalom romjaiban heverő Budapestről
férjével együtt kivándorolt Amerikába.
Mindenáron színész akart lenni, egy ismeretlen nyelvű országban nem kis
feladat színészként érvényesülni. Szerencsére Frank Sinatra felfigyelt
szőke, karcsú, fotogén szépségére és Las Vegasban szerződtette a Dean
Martin - Sinatra zenés-táncos revübe. A "Szőke paradicsom"című
biográfiai könyvben sokat mesél a csillogó, élménnyekkel teli évekről.
Színészi mestersége és angol nyelvtudása
fejlődése érdekében otthagyta Las Vegas fényeit, s a híres New York-i
Lee Strasberg színiiskolába iratkozott. Elisabeth de Charay, ahogy akkor
ismerték, a színészi akadémia elvégzése után Brecht "Spicli" című zenés
darabjában kapott először szerepet. "Kiváló kritikát kaptam,
emlékszem, olyan boldog voltam, hogy a Village-ből gyalog rohantam
hazáig." Ez a siker utat nyitott Off Broadway szerepléseihez. Így
játszotta el többek között: Csehov "Sirály"-ában Arkagyina színésznőjét,
Albee: "Nem félünk a farkas"-tól Mártáját, Albert Camus: "Caligula"
-jában Ceasonia szerepét, majd Frankenstein - Victoria von
Strassenbergjét. Színpadi sikerei után Hollywood is felfigyelt rá. A
Kovács István rendezte "68" című filmben kapott először főszerepet. Majd
a "Ne idd a vizet" című tv filmben Woody Allennel játszott Bordoni
grófnő szerepében. Ezután az orosz-amerikai koprodukcióban készült
"Moszkvai melódiák" és a "Gizi sanzonénekesnő"
című filmben jutott szerepekhez. Filmjeiben számos hírességgel játszott,
többek között Robert de Niro-val, Michael J. Fox- szal, Robert
Stanton-nal, vagy az énekes Neil Young-gal. Közel tizennyolc filmben
kapott kisebb-nagyobb megbízatásokat.
Varga László
jogász, politikus és író, akkor a New York-i Magyar Színház igazgatója,
egy Off Broadway előadáson figyelt fel rá és vendégszereplésre hívta meg
a New York-i Magyar Színházba. Az egyszeri fellépésből holtig tartó
"színház-szerelem" lett. Miután Varga László visszatelepült
Magyarországra, staféta botját átadta Erzsinek,
aki attól kezdve hátat
fordított az amerikai színház- és filmiparnak, a nagy lehetőségeknek. Ki
gondolná, hogy anyanyelvének terjesztésével egy sokkal göröngyösebb,
hálátlanabb útra lépett. Idegen földön, szórvány magyarság körében a
magyar színházat, a magyar kulturát próbálta életben tartani.
New York-ban magyar színházat fenntartani összetett, bonyolult feladat:
minimális támogatással, igazi missziós tevékenység. A költségeket
kigazdálkodni, a próbákat koordinálni, a szerepeket betanulni,
betanítani, a közönséget becsalogatni, reklámot terjeszteni,
dramaturgiát, fordítást egy kézben tartani a Broadway csábító
közelségében gyötrelmes, verejtékes munka. Erzsi hitt benne, hogy
dérynéi küldetése van. Töretlen hite nem engedte sosem megállni,
meggyőződése volt, hogy amit létrehoz az érték. Óriási kitartással,
elkötelezettséggel, munkabírással vágott az útnak. Ennek köszönhetően
évről-évre 5-8 előadást mutatott be, kamara- és nagy színházban
egyaránt. Rendszeresen meghívott neves vendégművészeket, mint Cserhalmi
Györgyöt, Sinkovics Imrét, Bíró Esztert, Domján Editet, Kiss Krisztinát,
Gregor Józsefet, Csongrádi Katát, Szíki Károlyt, Szakcsi-Lakatos Bélát,
Joe Murányit és másokat, ugyanakkor az előadások többségében a helyi
profi és amatőr művészek fellépésének biztosított lehetőséget.
"Művészeti Fórum"
néven magyar televíziót hozott létre.
Az utóbbi időben vándorszínészi,
dérynéi hivatásának élt. Vitte a Színházat oda, ahova hívták, ahol igény
volt a magyar szóra.
A három nagy színésznő életét ábrázoló "Végzet Asszonyai"- val
társulata bejárta Amerikát, Kanadát és Európát, természetesen
Magyarországon is bemutatták a darabot.
Vitray Tamás interjút készített vele a Tele-fere műsorában. Többször
szerepelt Budapesten, az egri Gárdonyi színházban, az Egri Ünnepi
Fesztiválon és a Kisvárdai Fesztiválon.
Missziós
tevékenységét New Yorkban kételyekkel fogadták, míg Magyarországon
számos elismerésben részesült. A Magyar Állam egyik legnagyobb
kulturális kitüntetésével hálálta meg munkáját, a Pro Cultura Hungarica
díjjal. Egerben elnyerte a "Legjobb Alakítás Díját" Gerty Ágoston
"Gyermekem, gyilkosom" című monodrámájában nyújtott alakításáért. Utolsó
nagyszabású munkájáért a "Végzet Asszonyai" dramaturgiai
összeállításáért "Arany Mikrofon" díjat kapott. Az 1956-os forradalom
50. évfordulója alkalmából díszéremmel tüntették ki. Gazdag, mozgalmas
életet élt, de cseppet sem könnyűt.
Érzékeny, minden rezdülésre reagáló művész lelkét sokan nem értették
vagy félreértették.
"…A színész
meztelenül születik, mint a poronty. Kiteszik a küszöbre. Ki befelé, ki
kifelé. De biztos, hogy poronty. Biztos, hogy kiteszik a küszöbre. E
nélkül a meztelenség nélkül nincs színészet - anyaszült meztelenség
nélkül…". Tudta, hogy e küszöbön védtelen, de a színház volt a
gyermeke, s e gyermekéért, mint minden anya tűzbe tette a kezét. A helyi
újságban nemrégiben közzétett vitasorozat sokat ártott Erzsi
egészségének. Ritkán beszélt róla, belülről őrlődött.
Ennek ellenére tele volt tervekkel: Gerty Ágoston "Gyermekem, gyilkosom"
című monodrámájának újabb angol nyelvű előadására készült, mikor
utolérte vég.
Személyében az
amerikai magyar színháztörténet fontos alakját vesztettük el. Most lett
volna a születésnapja, senki sem tudta korát, mint minden színész,
kortalanul marad emlékeinkben.
Kedvenc költőjét,
József Attilát idézve: "távolokon túlról figyel most" már
bennünket: Vajon mi történik elárvult színházával? Biztosan csak ennyit
mondana: "The show must go on!"
Varga Erzsébet
Az adatok a ’’Szőke paradicsom’’ c. könyvből és a
’’Magyar színházkönyvtár’’ című gyűjteményből valók.
|